Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Cézanne és én

2008.07.03

Kép

 

    Cézanne és én
 
 El kell mesélnem nektek találkozásom Cézannal,nem volt
 mindennapi élmény. Kirándultam stoppal, hátamon egy
 hatalmas hátizsák, amivel András sógorom dobott meg,
 benne kevés ruha, és a nagy öntudatom, hogy én
 felfedezem a csodát...
 - Nem látod, nem veszed észre, isten marhája, hogy
 belesétáltál a hegyembe, belerondítottál!
 Tűnj el, azonnal, megint egy nő!
 - Nem megyek, fáradt vagyok, szedem össze francia
 tudásom, ki vagy,-na ezt meg véletlenül olaszul
 kérdeztem, de mindegy, mert enyém a Sainte-
 Victoire hegy csodája, különben is mit morog
 nekem ez a senki? Valami csavargó, aki véletlenül
 fest, miért, én meg írok, nagybátyám, és anyám
 is festőművészek, nem esem hanyatt egy renitens
 kopott ember előtt, aki játssza az eszét.
 -Na, minden oké, látom, te is olyan ember vagy
 mint én. -Gyere nézd meg, bár nem tudom, hogy
 jó-e, vagy csapnivalóan szánalmas!?
 - Atyaég, ember, csak nézek, és elsírom
 magam. Nem tudom mi ez, de egy csoda elevenedik
 meg előttem, hirtelen mindent más szemmel
 látok, mintha ez az ember, metamorfózison
 ment volna át.
 - Mesélek neked mindenről, mi én vagyok, hát hallgasd!
 -Paul Cézannak hívnak, mint látod festek.
 A harmónia diszharmóniája vagyok,egy különc férfi,
 aki vágyik az asszonyi ölelésre, még aktot sem
 mertem festemi soha, mert felizgulok, és ez
 nem vicc, mert Rodin nagysága előtt leborultam.
 -Luca, festem a fürdőzőket, de senki nem olyan
 mint én, aki a természetet természetesnek festem
 hanem kozmikusnak, fantáziabelinek, érdekesnek.
  Pokolba az anatómiával! -Azt hiszed érdekel?
 Persze, hogy érdekel, minden ember hiú a maga
 portáján. Keserű ez a nevetés, félek a kisvárostól,
lassan festek, kiizzadt festmények ezek, tiportam
 lábbal befejezet vásznamat, mert semminek éreztem!
    Néha szorongva ébredek, és nem látom magam normá-
 lisnak a tükörben, az egyik nap a legnagyobbbnak
 látom magam, máskor hangyányinak.
 Egyik barátom mondta rólam,
hogy meditálok ecsettel a kezemben.
 elnevezett "cezannei-nak". De talán ő másképp
 lát.....
 - Ne edd meg azt a szép almát!
 A természetben minden golyó,-kúp- és hengerszerűen
 formálódik. Ezeknek az egyszerű alakoknak az
 alapján kell megtanulni festeni, utána már mindent
 megcsinálhatunk, amit akarunk. A természetet a
 henger,, a gömb és a kúp formáiból kell alakitani,
 s az egészet távlatba állítani úgy, hogy egy- egy
 tárgy vagy sík egy központ felé fusson.
 -érted, vagy bonyolult, egy kicsit?
 Egy kis temperamentummal már jó festő lehetek,
 de nevetnek, mert a modelljeimnek szoborszerűen
 kell állniuk.
   A múltkor az asztalos vérszegény fia összeesett
nálam.
Ezt az almát ami a kezedben van, megfestem egy asztalon
 jó? Ferde lesz az asztal, amilyen a beszélgetésünk is.
 - Menj Fény utadra, én festek tovább...
 

 

Kép

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.