Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Szajnám

2008.07.07

 Szajnám         

 

     Neked irok folyóm,életem, hisz itt vagyok megint
     a kis házba, mit vettem.A levegő áporodott, ablakot nyitok, és eszembe
     jut, mily outré vagyok, de ez Párizs, itt lehetAmour-passsion, a szenvedély  
     veled... neked, a fény vagyok, itt végre lélegzem..
     asztalomon itthagytam egy verset, mit franciául kapartam, hanyagul odavetett
     sorok.. Amours par force vos demeine!
             Combien durra vostre folie?
             Troup avez mene ceste vie..Rázkódtató szerelmek, Meddig tart még őrjöngésetek
             Túlságosan meghajszoltátok ezt ez életet..
      Egyedül jöttem, éreztem jönnöm kell, hogy gondolkodni tudjak. Hiányod ott zokog,
      bennem, megérintem lelkem, mint tenyeredben barackod, rád nézve, komoly  csendben.
      Ott a Szajnát láttam,egy apró barackban.Kimondtam én akkor, Sequána, a szent folyó,
      kék-zöld- ezüst-barna szemed.Párizs vagy, az emberi sors, piros, ón, kék, sárga,
      És fölzokog a Szajna árja.Elfelejtettem egy sorát Adynak,nevetek nem haragudna érte
      Jó irni, irni irni, még .Kifejlesztettem megalkottam a természetest, minden él, vibrál,
      hát nevess, Párizsban ezt lehet.Csakis ezt lehet.Sejtelek valahol, lélegzem lassan,
      még lassabban,a Szajna bal partján ott a latin negyed, De Cité-szigetek, már fáradok
      aludni akarok, hiány... érzem, szorit ott belül valami. Hársfák illatát dobálja Isten.
      Talán a selyemsál, a kollszin okker.Az szorit.Sárgák kontúrjai nevessetek, jaj ez a természetes!
      Itt festettem gondolatban,én, kedves fényeket.Napsárgát, kék vidámat, a rózsa ragyogását,
      aranykontraszt törését, ezüst lebbenő lebegését,a bordó orgiáját, a málnaszin-eszemét.
      Lágy szinek, pasztellek. Minek a vad orgia, a túl erős fény, a vibráló, legyen most csendes,
      tűnődés, ahogy világitja arcom a fény.Szertelenül, rámkacsintva mesél .
      Szajna zúgása idehallik, vitorlások csobbanása, behunyom szemeim.Nem akarom, mint hegedű
      úgy szóljon, g-dúrban cincogjon, érezni akarom! Hars szineim a kürtök, a dobok, outre vagyok,
      szertelen piszkos tánc vagyok, élni, lélegezni akarok!Te sose sirj, mindig nevess!
      Sirályok csendje lugasom felett,a nap már altot énekel,de a szél még dúrban fesziti
      szárnyait.Barna bőröm nevet. Kacag harsan fehér szineiddel.Ne beszélj. Mondd, hány
      stációja van a csendnek?És a csendek milyen szinűek lehetnek?
      Besötétedett.Más itt.Látod, holdszin lett minden.Remeg a Szajna, lét holdja rebben.  
      teraszok fénye, felöltöztetett csendben. Ezüst folyó, nézlek, sirok. Hiány. A Szajna
      Én A nő vagyok.Nő aki vár, valaki hiányzik neked.Hány stációja van a csendnek?
     
     

    Kép 

 

 

.

 

 

 

 

 Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

******************************************************************************************************

KOMMENTEK:

 

Szajnám

(hori - 2008. 06. 01. 17:25)

A csendnek sok stációja lehet, egyéne válogatja; én magam, hatot biztosan ismerek.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.